http://www.youtube.com/watch?v=GUeVv7umrKA
A behúzott függönyökön át is beszűrődtek a nap első ragyogó sugarai. A szobában uralkodó sötétség megszűnni látszott, ahogy az ágyon fekvő, csupasz mellkasú férfi álma is.
Nehéz éjszakát mondhatott maga után, arra nem is emlékezett, hogyan jutott el a szobájába és mi történt ezek után. Az alkohol hatása elszállt, nyomot sem hagyott a jelenben. Talán csak annyit, hogy fanyar whiskyszag keringett a tág helyiségben, erős izzadságszaggal vegyítve. De az orra már megszokta a kevésbé kellemes illatot, így mikor a szemeit kinyitásra késztette, csak egy majdnem üres üveget látott maga mellett, a kiterpesztett karjai alatt.
- Már reggel van? – mormolta párnába dugott fejjel és hangján érezni lehetett, hogy az elmúlt éjszakán lecsúszott pár pohárral a torkán.
Felemelte a kábult fejét és az arcát megérintette néhány napsugár, amitől a szemei összeszűkültek, a hirtelen fényváltozás miatt. Aludni akart még békében, mint egy csecsemő. Azonban az ösztönei nem hagyták pihenni. Kényszernek érezte, hogy felkeljen. Gyönyörű, tengerkék szemei kitágultak, már mindent látott és hallott.
Oldalra fordult és egy ügyetlen mozdulattal leverte a whiskys üveget, ami hatalmasat csattanva érte el a lopott fapadlót. Így kifolyt pár csepp a részegítő nedűből. A koppanás eljutott a tudatáig és talpra kellett állnia. Az ágyneműt gyűrve hagyta, a takarót elő sem vette az éjjel.
Kikászálódott az ágyból, izmai azonnal domborulni kezdtek, a napfény pedig játszott a hasa kockáin. A nadrágja öve szorítani kezdte és másra sem vágyott, csak egy meleg zuhanyra, ahol nem zavarja senki és elfeledheti egy rövid időre azt a fájdalmat, amit egy lány iránt érzett szerelme okozott. Szenvedett Elena miatt és azért, mert a lány nem lehetett az övé. Vágyott valamire, a lány szívére, lelkére és a testére. Ennek ellenére hatalmas veszekedés bontakozott ki kettejük között. Elena makacssága miatt, és amiért feláldozná magát olyanokért, akik talán nem tennék meg ugyanezt érte. Damon ostoba, már-már beteges ötletnek tartotta, hiszen más lehetőséget is találhatnának, csak keresni kell. Egy pofon is elcsattant a végén, ami Damon arcát, de elsősorban szívét fájdította.
A fürdőbe lépett és megnyitotta a meleg vizet. A zuhanyrózsából szóródni kezdtek a vízsugarak, ami hamarosan gőzfelhőket idézett elő a fürdőben. Nagyot sóhajtott, miközben a kezei az öve csatjára tévedtek és fáradtan bontotta ki a fémcsatot.
Pár másodperc múlva a nadrág az alsójával együtt hullott a földre, felfedve mindent, amit eddig „homály” fedett.
Megemelte először bal, majd a jobb lábát és beállt a vízáradat alá. A haja rögtön úszott a vízben, a fekete haja még sötétebbé vált ezzel, és a fáradt villany fénye csillogott rajta. A hajába túrt, hogy a víz ne az arcára csöpögjön és meredt maga elé. A víz már haladt lefelé a testén, vékony sugarakban a mellkasát vizezte, ahol a víztől a halvány szőrzet már jobban meglátszott. Tovább patakzottak a cseppek, végig a lábán, apró bizsergést okozva ezzel neki, hiszen váratlanul érte el a melegség.
A fejébe ötlött egy gondolat, ahogy a fejét szándékosan nyomta a zuhanyból előtörő víz alá. Nem akart Elenára gondolni. De mégis… arra gondolt, hogy milyen szenvedéllyel tudná szeretni itt, zuhanyzás közben. Végigcsókolná a teste minden egyes porcikáját, a fullasztó gyönyörig juttatná többször is. Behunyta a szemeit erre a „látomásra”, ami oly’ sok boldogságot, mégis kínt idézett elő. Hiszen sohasem kaphatja meg. Elena örökké egy álom marad neki, aki az öccsét szereti. De ő sosem lesz képes elfelejteni azt az arcot, azt a szempárt, azokat a piros ajkakat.
Megtámasztotta az előtte álló falat, lehajtotta a fejét és már a hátán csorgott a tisztító folyadék. A tarkója is kapott belőle, a füle megtelt vízzel, semmit nem hallott, ami körülötte történt.
És ekkor történt, hogy forróságot és ölelő karokat érzett a derekán. Kinyitotta a szemeit és a pupillája kitágult, mikor meglátta az ismerős, finom kezeket, az illat pedig ellepte a tüdejét. Ilyen illattal csupán egyetlen egy lány rendelkezett… Elena! Az ő teste simult most Damon csupasz felsőtestéhez, a fejét pedig a férfi gerincvonalán pihentette. Így ölelte át az előtte álló férfit.
A felsője szinte azonnal átázott, a hasa Damon fenekéhez ért. Már a látvány, ahogy belépett a fürdőbe és meglátta Damont csurom vizesen… már az megdobogtatta a szívét, fedett érzések törtek fel. Elena bevallott magának mindent abban a percben. Hogy miért is van most itt, miért öleli mosolyogva, miért pihenteti jobb orcáját a férfi nedves hátán.
- Elena… - suttogta még mindig hitetlenkedve. Alig tudta felfogni, hogy nemcsak egy érzéki csalódásban van része.
Elena egy apró csókot lehelt a férfi hátára, aki csak ekkor hitte el az egészet. Élete szerelme a háta mögött állt, őt ölelte, nem Stefant. – Mit csinálsz itt? - motyogta egy jóleső sóhaj kíséretében, amit Elena ajkai váltottak ki belőle.
- Sajnálom a tegnap estét! – támasztotta meg az állát a kemény gerincvonalon bűnbánóan. – Nem akartalak felpofozni, de annyira felbosszantott ez az egész helyzet és ezzel vezettem le a felgyülemlett feszültséget! – A hangjában a férfi tényleg érezte a bút és azt, hogy mennyire bánja.
Elengedte a hideg falakat, még egyszer beletúrt a hajába és megfordult Elena karjaiban. Immáron a hasa simult a lányéhoz és a nedves karjai átölelték a lány hátát. – Semmi baj, Elena! Én is hibás vagyok! – sutyorogta kissé zavartan. Hiszen meztelenül állt előtte, így ölelte magához és még csak nem is kérdezte, hogy megölelheti-e. De Elena nem húzódott el. És megpillantott a lány szemeiben valamit: égett benne a vágy tüze és a szenvedély. És ezek ott égtek a saját szemeiben is, ezt érezte. – Elena… annyira fáj ez nekem! Itt vagy velem, de… honnan tudjam, hogy nem használsz ki? – hajtotta le a fejét, nem akarta mutatni a fájdalmát. – Én miattad lettem jó többé-kevésbé, mert felébresztetted bennem a nem létező embert! Szeretlek, Elena! A szerelem, amit irántad érzek, az tesz jóvá! Ez a szerelem tiszta és őszinte! Szeretlek! – ismételte el ismét megint, miközben már a lány arcát tartotta. Elgyötörten nézett rá, szomjazva a lány csókjaira és testére.
Elena hallgatta őt, a szíve hevesebb dobogásba kezdett, mikor meghallotta a sokat jelentő szót, ami minden másnál édesebben csengett, főleg Damon szájából. Hatalmas levegőt vett. – Nem akarlak kihasználni! – fejtette le a szerető kezeket az arcáról is kihasználta a nem mindennapi pillanat varázsát. Felhajolt a férfi ajkaihoz és egy másodperc alatt rátapadt a saját szájával.
Ha a férfi azt hitte, Elena eddig meglepte, hatalmasat tévedett. Átjárta a forróság, a vágy szele, ahogy megérezte a lány pezsgő ajkait. Egy kis idő múlva kezdte viszonozni a csókot, a nyelvét átcsúsztatta a lányéba és Elena szájában kezdett el keringőzni a nyelvük.
Damon a zuhany alá rántotta Elenát, saját magával együtt és átölelte a lányt, miközben még mindig szenvedélyes csókban forrtak össze. Elena haját is érte a víz, akárcsak a ruháját, a világos felsője már átázott, Damon szemei előtt pedig kibontakoztak a finom domborulatok, amiket már a szabad kezével, a ruha anyagán cirógatott. Közben egy pillanatra sem engedte el a lány ajkait.
A hátához ért, hátulról húzta le róla a nedves felsőt, nagyon gyengéden.
Elszakadt tőle, hogy megcsodálja a gyönyörű idomokat. Mindkettejük arcáról víz folyt, az izzadságcseppek - amiket a heves csókjuk váltott ki - rögtön eltűntek.
- Olyan… gyönyörű vagy! – suttogta a lány melleit simogatva, majd lány puszikat adott Elena vizezett nyakára, ahova néhány kósza hajtincs tapadt, így a szájába is került a vizes szálakból.
Elölről csatolta le a lányról a fekete, csipkés melltartót. Már nem takarta el semmi a kebleit, így a férfi ajkai a barna szemű lány nyakáról a melleire tévedtek.
Kissé felemelte a lányt, hogy ne kelljen annyira lehajolnia. A nyelvével körözni kezdett a selymes bőrű melleken, majd kis idő múlva a szájába vette az egyre keményedő bimbókat. A nyelvével becézgette kedvesét, néha-néha megszívta a melleit, amivel egyre hangosabb sikolyokat váltott ki Elenából. A lány egész teste egy aprónyit megfeszült, belemarkolt a férfi hajába és magához szorította a fejét, aki ezt bíztatásnak vette és folytatta a kényeztetést.
Finoman lökte falhoz a lányt, már megint a száját csókolta áhítva és vággyal telve. A kezei a lány nadrágjának gombjainál ügyködtek, majd pár mozdulat múlva a lány már egy szál semmiben állt előtte. A lány kezei a férfi mellkasán pihentek és a zuhogó víz sem hűsítette őket. Már csak Damon fejére esett a zuhanyrózsából a „zuhatag”, de nem érdekelte, csak a lánnyal törődött.
A keze végigsiklott a lány csupasz hasán, csípőjén, derekán és a férfinak szinte kézzelfogható érzés volt, mikor azt érezte, hogy a lány megremeg az érzésektől és erősebben kapaszkodik a karjába.
Magához szorította a lány jobb lábát, a csípőjéhez húzta és végigsimított a combján és a fenekén, majd az utóbbin állt meg a keze és finoman tartotta.
A másik kezével folyamatosan haladt lefelé, míg el nem érte a lány legérzékenyebb pontját és kényeztette ott is. Simogatta egy pár percig, miközben a nyelve már megint a lány szájában játszott és úgy tartotta, mintha soha nem akarná elengedni. A lány egyre erősebben fogta Damon vállát, a keze összes mozdulata élvezetet okozott neki.
Majd mielőtt Damon belehatolt volna, az ujját csúsztatta a lányba, és ettől a lány teste görcsösen feszülni kezdett, a bordái kilátszottak, a fejét hátravetette, de egy hangosabb nyögést nem tudott visszatartani. A verejtékcseppeket lemosták a vízcseppek. A férfi mozgatni kezdte az ujjait, egy ritmust követve. Halk nyögéseket hallott a fülében, amik Elena torkát hagyták el, de nem akarta máris a gyönyörig juttatni, ezért kihúzta az ujját belőle.
A kezeibe vette a lány arcát, ezért kénytelen volt elengedni a lábait és várakozóan nézett rá, reménykedve egy apró jelben, ami zöld jelzést jelent majd neki. A levegőt kapkodva várt, elmondhatatlanul vágyott már a beteljesülésre, de csak a lány engedélyével akarta megtenni. Nem akart elrontani semmit. Az a Damon, aki 145 év alatt benne élt, a gyilkos vámpír abban a pillanatban szűnt meg örökre, mikor meglátta a lány beleegyező bólintását.
Elena mindkét lábát a csípője köré emelte és visszatartotta a levegőt, mikor lassan, minden rezdülésre figyelve belecsúszott a lányba. Lassan, élve a pillanat gyönyöreivel haladt befelé, minden mozdulatot kiélvezve, majd megállt egy kicsit és a levegőt hevesen kapkodva suttogott, kéjjel teli hangon. – Bevezetlek a csodába! – szorította meg a lány combjait és várva még egy kicsit, mozogni kezdett benne először gyenge, finom lökésekkel, tényleg mindenre figyelve. Behunyta a szemeit, majd kinyitotta és találkozott a lány vágytól teli tekintetével, ami őt is boldogsággal töltötte el. Olyannyira boldoggá tette most ezzel.
Gyorsított a tempóján, mikor nem látott semmi ellenkezést a lányon ez iránt, és eluralkodtak rajta az ösztönei. A végtelen élvezetig, a fullasztó gyönyörig akarta hajtani őt, csak a lány számított neki. Egyre mélyebben merült el a lány testében, egyre hevesebb lökésekkel, az élvezet felé vezetve mindkettőjüket. A lány átvette a ritmusát, semmivel nem gátolta őt és Damon fülében zeneként csengtek a jóleső, egyre hangosabb nyögések, amiket a fülében hallott.
A lány vállába fúrta a fejét, mikor megérezte, hogy a lány teste megfeszült, ahogy elélvezett a karjaiban egy hangos sikoly kíséretében és a nevét kiáltotta beteljesülve. Ő maga is közel érezte már magához a gyönyört és nem tévedett. Párat lökött még a lányon, majd követte őt, megsemmisülve és még mindig határtalanul szívta magába a levegőt.
A víz még mindig folyt a zuhanyból, Elena lábai Damon csípőjén pihentek még percekkel később is, mikor már a zuhanyzó alján leltek békét, egymás karjaiban, de Damon már nem tartotta őket. A kezei szerelme arcát cirógatták és a légzésük nyugovóra tért.
- Megbántad? – suttogta szerelemmel ittasan és félt a választól. A lány közelsége olyat váltott ki belőle, amit még soha senki. De megnyugodott, hiszen a lány…
- Nem és sosem fogom megbánni! – húzta mosolyra az ajkait és egy apró csókot nyomott „fogvatartója” szájára. – Szeretlek, Damon!
Nehéz éjszakát mondhatott maga után, arra nem is emlékezett, hogyan jutott el a szobájába és mi történt ezek után. Az alkohol hatása elszállt, nyomot sem hagyott a jelenben. Talán csak annyit, hogy fanyar whiskyszag keringett a tág helyiségben, erős izzadságszaggal vegyítve. De az orra már megszokta a kevésbé kellemes illatot, így mikor a szemeit kinyitásra késztette, csak egy majdnem üres üveget látott maga mellett, a kiterpesztett karjai alatt.
- Már reggel van? – mormolta párnába dugott fejjel és hangján érezni lehetett, hogy az elmúlt éjszakán lecsúszott pár pohárral a torkán.
Felemelte a kábult fejét és az arcát megérintette néhány napsugár, amitől a szemei összeszűkültek, a hirtelen fényváltozás miatt. Aludni akart még békében, mint egy csecsemő. Azonban az ösztönei nem hagyták pihenni. Kényszernek érezte, hogy felkeljen. Gyönyörű, tengerkék szemei kitágultak, már mindent látott és hallott.
Oldalra fordult és egy ügyetlen mozdulattal leverte a whiskys üveget, ami hatalmasat csattanva érte el a lopott fapadlót. Így kifolyt pár csepp a részegítő nedűből. A koppanás eljutott a tudatáig és talpra kellett állnia. Az ágyneműt gyűrve hagyta, a takarót elő sem vette az éjjel.
Kikászálódott az ágyból, izmai azonnal domborulni kezdtek, a napfény pedig játszott a hasa kockáin. A nadrágja öve szorítani kezdte és másra sem vágyott, csak egy meleg zuhanyra, ahol nem zavarja senki és elfeledheti egy rövid időre azt a fájdalmat, amit egy lány iránt érzett szerelme okozott. Szenvedett Elena miatt és azért, mert a lány nem lehetett az övé. Vágyott valamire, a lány szívére, lelkére és a testére. Ennek ellenére hatalmas veszekedés bontakozott ki kettejük között. Elena makacssága miatt, és amiért feláldozná magát olyanokért, akik talán nem tennék meg ugyanezt érte. Damon ostoba, már-már beteges ötletnek tartotta, hiszen más lehetőséget is találhatnának, csak keresni kell. Egy pofon is elcsattant a végén, ami Damon arcát, de elsősorban szívét fájdította.
A fürdőbe lépett és megnyitotta a meleg vizet. A zuhanyrózsából szóródni kezdtek a vízsugarak, ami hamarosan gőzfelhőket idézett elő a fürdőben. Nagyot sóhajtott, miközben a kezei az öve csatjára tévedtek és fáradtan bontotta ki a fémcsatot.
Pár másodperc múlva a nadrág az alsójával együtt hullott a földre, felfedve mindent, amit eddig „homály” fedett.
Megemelte először bal, majd a jobb lábát és beállt a vízáradat alá. A haja rögtön úszott a vízben, a fekete haja még sötétebbé vált ezzel, és a fáradt villany fénye csillogott rajta. A hajába túrt, hogy a víz ne az arcára csöpögjön és meredt maga elé. A víz már haladt lefelé a testén, vékony sugarakban a mellkasát vizezte, ahol a víztől a halvány szőrzet már jobban meglátszott. Tovább patakzottak a cseppek, végig a lábán, apró bizsergést okozva ezzel neki, hiszen váratlanul érte el a melegség.
A fejébe ötlött egy gondolat, ahogy a fejét szándékosan nyomta a zuhanyból előtörő víz alá. Nem akart Elenára gondolni. De mégis… arra gondolt, hogy milyen szenvedéllyel tudná szeretni itt, zuhanyzás közben. Végigcsókolná a teste minden egyes porcikáját, a fullasztó gyönyörig juttatná többször is. Behunyta a szemeit erre a „látomásra”, ami oly’ sok boldogságot, mégis kínt idézett elő. Hiszen sohasem kaphatja meg. Elena örökké egy álom marad neki, aki az öccsét szereti. De ő sosem lesz képes elfelejteni azt az arcot, azt a szempárt, azokat a piros ajkakat.
Megtámasztotta az előtte álló falat, lehajtotta a fejét és már a hátán csorgott a tisztító folyadék. A tarkója is kapott belőle, a füle megtelt vízzel, semmit nem hallott, ami körülötte történt.
És ekkor történt, hogy forróságot és ölelő karokat érzett a derekán. Kinyitotta a szemeit és a pupillája kitágult, mikor meglátta az ismerős, finom kezeket, az illat pedig ellepte a tüdejét. Ilyen illattal csupán egyetlen egy lány rendelkezett… Elena! Az ő teste simult most Damon csupasz felsőtestéhez, a fejét pedig a férfi gerincvonalán pihentette. Így ölelte át az előtte álló férfit.
A felsője szinte azonnal átázott, a hasa Damon fenekéhez ért. Már a látvány, ahogy belépett a fürdőbe és meglátta Damont csurom vizesen… már az megdobogtatta a szívét, fedett érzések törtek fel. Elena bevallott magának mindent abban a percben. Hogy miért is van most itt, miért öleli mosolyogva, miért pihenteti jobb orcáját a férfi nedves hátán.
- Elena… - suttogta még mindig hitetlenkedve. Alig tudta felfogni, hogy nemcsak egy érzéki csalódásban van része.
Elena egy apró csókot lehelt a férfi hátára, aki csak ekkor hitte el az egészet. Élete szerelme a háta mögött állt, őt ölelte, nem Stefant. – Mit csinálsz itt? - motyogta egy jóleső sóhaj kíséretében, amit Elena ajkai váltottak ki belőle.
- Sajnálom a tegnap estét! – támasztotta meg az állát a kemény gerincvonalon bűnbánóan. – Nem akartalak felpofozni, de annyira felbosszantott ez az egész helyzet és ezzel vezettem le a felgyülemlett feszültséget! – A hangjában a férfi tényleg érezte a bút és azt, hogy mennyire bánja.
Elengedte a hideg falakat, még egyszer beletúrt a hajába és megfordult Elena karjaiban. Immáron a hasa simult a lányéhoz és a nedves karjai átölelték a lány hátát. – Semmi baj, Elena! Én is hibás vagyok! – sutyorogta kissé zavartan. Hiszen meztelenül állt előtte, így ölelte magához és még csak nem is kérdezte, hogy megölelheti-e. De Elena nem húzódott el. És megpillantott a lány szemeiben valamit: égett benne a vágy tüze és a szenvedély. És ezek ott égtek a saját szemeiben is, ezt érezte. – Elena… annyira fáj ez nekem! Itt vagy velem, de… honnan tudjam, hogy nem használsz ki? – hajtotta le a fejét, nem akarta mutatni a fájdalmát. – Én miattad lettem jó többé-kevésbé, mert felébresztetted bennem a nem létező embert! Szeretlek, Elena! A szerelem, amit irántad érzek, az tesz jóvá! Ez a szerelem tiszta és őszinte! Szeretlek! – ismételte el ismét megint, miközben már a lány arcát tartotta. Elgyötörten nézett rá, szomjazva a lány csókjaira és testére.
Elena hallgatta őt, a szíve hevesebb dobogásba kezdett, mikor meghallotta a sokat jelentő szót, ami minden másnál édesebben csengett, főleg Damon szájából. Hatalmas levegőt vett. – Nem akarlak kihasználni! – fejtette le a szerető kezeket az arcáról is kihasználta a nem mindennapi pillanat varázsát. Felhajolt a férfi ajkaihoz és egy másodperc alatt rátapadt a saját szájával.
Ha a férfi azt hitte, Elena eddig meglepte, hatalmasat tévedett. Átjárta a forróság, a vágy szele, ahogy megérezte a lány pezsgő ajkait. Egy kis idő múlva kezdte viszonozni a csókot, a nyelvét átcsúsztatta a lányéba és Elena szájában kezdett el keringőzni a nyelvük.
Damon a zuhany alá rántotta Elenát, saját magával együtt és átölelte a lányt, miközben még mindig szenvedélyes csókban forrtak össze. Elena haját is érte a víz, akárcsak a ruháját, a világos felsője már átázott, Damon szemei előtt pedig kibontakoztak a finom domborulatok, amiket már a szabad kezével, a ruha anyagán cirógatott. Közben egy pillanatra sem engedte el a lány ajkait.
A hátához ért, hátulról húzta le róla a nedves felsőt, nagyon gyengéden.
Elszakadt tőle, hogy megcsodálja a gyönyörű idomokat. Mindkettejük arcáról víz folyt, az izzadságcseppek - amiket a heves csókjuk váltott ki - rögtön eltűntek.
- Olyan… gyönyörű vagy! – suttogta a lány melleit simogatva, majd lány puszikat adott Elena vizezett nyakára, ahova néhány kósza hajtincs tapadt, így a szájába is került a vizes szálakból.
Elölről csatolta le a lányról a fekete, csipkés melltartót. Már nem takarta el semmi a kebleit, így a férfi ajkai a barna szemű lány nyakáról a melleire tévedtek.
Kissé felemelte a lányt, hogy ne kelljen annyira lehajolnia. A nyelvével körözni kezdett a selymes bőrű melleken, majd kis idő múlva a szájába vette az egyre keményedő bimbókat. A nyelvével becézgette kedvesét, néha-néha megszívta a melleit, amivel egyre hangosabb sikolyokat váltott ki Elenából. A lány egész teste egy aprónyit megfeszült, belemarkolt a férfi hajába és magához szorította a fejét, aki ezt bíztatásnak vette és folytatta a kényeztetést.
Finoman lökte falhoz a lányt, már megint a száját csókolta áhítva és vággyal telve. A kezei a lány nadrágjának gombjainál ügyködtek, majd pár mozdulat múlva a lány már egy szál semmiben állt előtte. A lány kezei a férfi mellkasán pihentek és a zuhogó víz sem hűsítette őket. Már csak Damon fejére esett a zuhanyrózsából a „zuhatag”, de nem érdekelte, csak a lánnyal törődött.
A keze végigsiklott a lány csupasz hasán, csípőjén, derekán és a férfinak szinte kézzelfogható érzés volt, mikor azt érezte, hogy a lány megremeg az érzésektől és erősebben kapaszkodik a karjába.
Magához szorította a lány jobb lábát, a csípőjéhez húzta és végigsimított a combján és a fenekén, majd az utóbbin állt meg a keze és finoman tartotta.
A másik kezével folyamatosan haladt lefelé, míg el nem érte a lány legérzékenyebb pontját és kényeztette ott is. Simogatta egy pár percig, miközben a nyelve már megint a lány szájában játszott és úgy tartotta, mintha soha nem akarná elengedni. A lány egyre erősebben fogta Damon vállát, a keze összes mozdulata élvezetet okozott neki.
Majd mielőtt Damon belehatolt volna, az ujját csúsztatta a lányba, és ettől a lány teste görcsösen feszülni kezdett, a bordái kilátszottak, a fejét hátravetette, de egy hangosabb nyögést nem tudott visszatartani. A verejtékcseppeket lemosták a vízcseppek. A férfi mozgatni kezdte az ujjait, egy ritmust követve. Halk nyögéseket hallott a fülében, amik Elena torkát hagyták el, de nem akarta máris a gyönyörig juttatni, ezért kihúzta az ujját belőle.
A kezeibe vette a lány arcát, ezért kénytelen volt elengedni a lábait és várakozóan nézett rá, reménykedve egy apró jelben, ami zöld jelzést jelent majd neki. A levegőt kapkodva várt, elmondhatatlanul vágyott már a beteljesülésre, de csak a lány engedélyével akarta megtenni. Nem akart elrontani semmit. Az a Damon, aki 145 év alatt benne élt, a gyilkos vámpír abban a pillanatban szűnt meg örökre, mikor meglátta a lány beleegyező bólintását.
Elena mindkét lábát a csípője köré emelte és visszatartotta a levegőt, mikor lassan, minden rezdülésre figyelve belecsúszott a lányba. Lassan, élve a pillanat gyönyöreivel haladt befelé, minden mozdulatot kiélvezve, majd megállt egy kicsit és a levegőt hevesen kapkodva suttogott, kéjjel teli hangon. – Bevezetlek a csodába! – szorította meg a lány combjait és várva még egy kicsit, mozogni kezdett benne először gyenge, finom lökésekkel, tényleg mindenre figyelve. Behunyta a szemeit, majd kinyitotta és találkozott a lány vágytól teli tekintetével, ami őt is boldogsággal töltötte el. Olyannyira boldoggá tette most ezzel.
Gyorsított a tempóján, mikor nem látott semmi ellenkezést a lányon ez iránt, és eluralkodtak rajta az ösztönei. A végtelen élvezetig, a fullasztó gyönyörig akarta hajtani őt, csak a lány számított neki. Egyre mélyebben merült el a lány testében, egyre hevesebb lökésekkel, az élvezet felé vezetve mindkettőjüket. A lány átvette a ritmusát, semmivel nem gátolta őt és Damon fülében zeneként csengtek a jóleső, egyre hangosabb nyögések, amiket a fülében hallott.
A lány vállába fúrta a fejét, mikor megérezte, hogy a lány teste megfeszült, ahogy elélvezett a karjaiban egy hangos sikoly kíséretében és a nevét kiáltotta beteljesülve. Ő maga is közel érezte már magához a gyönyört és nem tévedett. Párat lökött még a lányon, majd követte őt, megsemmisülve és még mindig határtalanul szívta magába a levegőt.
A víz még mindig folyt a zuhanyból, Elena lábai Damon csípőjén pihentek még percekkel később is, mikor már a zuhanyzó alján leltek békét, egymás karjaiban, de Damon már nem tartotta őket. A kezei szerelme arcát cirógatták és a légzésük nyugovóra tért.
- Megbántad? – suttogta szerelemmel ittasan és félt a választól. A lány közelsége olyat váltott ki belőle, amit még soha senki. De megnyugodott, hiszen a lány…
- Nem és sosem fogom megbánni! – húzta mosolyra az ajkait és egy apró csókot nyomott „fogvatartója” szájára. – Szeretlek, Damon!
VÉGE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése